Ritka és különleges esemény színhelye lesz szeptember közepén a Nógrád
megyei Becske: Serab Gyalcen nepáli buddhista mester a Gyémánt Út
Buddhista Közösség meghívására sztúpát avat a község határában
található Csiga-hegyen.

A sztúpa a buddhizmusban a mindenkiben benne rejlő tökéletességet
szimbolizálja, több formája van, közülük a Becskén megépülő változat a
buddhista gyakorlás célját, a megvilágosodást fejezi ki. Több ezer éve
emelnek ilyen építményeket Ázsiában, de az elmúlt években a világ más
részein, így Európában is építettek sztúpákat.

A sztúpák építését több hónapos, akár éves előkészület előzi meg, az
építménybe ugyanis az ereklyék, buddhista szövegek mellett több ezer,
aprólékos munkával készült, buddhákat ábrázoló agyagszobrocska is
kerül, melyek elkészítése hosszú időt vesz igénybe. A becskei sztúpa
ebből a szempontból is különleges: eredetileg Hamburgban épült volna
meg, de a város vezetése az utolsó pillanatban visszavonta az
engedélyt, arra hivatkozva, hogy precedenst teremtene arra, hogy bárki
vallási építményeket emelhessen közterületeken. Így a magyar közösség
kapott lehetőséget az elvonulási központjába régóta tervezett sztúpa
megvalósítására.

A sztúpa megfelelő "megtöltése" rendkívüli fontossággal bír, az
egész folyamatot egy képzett tanítónak kell felügyelnie és irányítania,
ezt a feladatot a neves Serab Gyalcen rinpocse végzi. (A rinpocse szó
tiszteletteljes tibeti cím, jelentése "értékes, drága".) A rinpocsét a
karma kagyü vonal előző vezetője, a 16. Karmapa avatta szerzetessé,
több nepáli elvonulási központnak és kolostornak ő a vezetője. Évente
több alkalommal világi gyakorlók ezreit vezeti be különböző
gyakorlatokba a Kathmanduban lévő egyik nagy sztúpa, a Szvajambunasz
szomszédságában lévő kolostorában.

A sztúpa avatására szeptember 14-én, nyilvános esemény keretében kerül sor.

A buddhizmus

Az öt világvallás egyike, amelyben külön hangsúlyt kap az együttérzés és a tolerancia.
Azonos
világon kell osztoznunk, ezáltal mindannyian össze vagyunk kapcsolva.
Környezetünknek hasznára válva, a mi egyéni világunk is gazdagabbá
válik.

Buddha tanításait szanszkritül dharmának, tibetiül csönek hívják.
Mindkettő azt jelenti: „ahogy a dolgok vannak“. Tehát a buddhizmust
tekinthetjük úgy, mint eszközöket, amelyek lehetővé teszik számunkra,
hogy a dolgokat úgy lássuk, ahogy valóban vannak – itt és most. A
buddhizmusban nincsenek dogmák, és megengedi, hogy bármit
megkérdőjelezzünk. Buddha tanításai a test, a beszéd és a tudat
szabadságának teljes kifejlesztését célozzák.

A Gyémánt Út

A buddhizmus három nagy "útjából", a főleg Tibetben, Bhutánban és
Nepálban fennmaradt változatot vadzsrajánának, magyarul "Gyémánt
Út"-nak nevezik. (Ezt a nevet kapták a Láma Ole Nydahl által alapított
világi buddhista közösségek is világszerte.) A Gyémánt Útról azt
tartják, hogy tartalmazza az összes módszert, amit Buddha tanított,
magas szintű gyakorlatait alkalmazva követői gyors fejlődésre
számíthatnak.

Láma Ole Nydahl és közösségei

A tibeti buddhizmusnak négy nagy iskolája van, ezek egyike a karma
kagyü, amely főként a meditációra helyezi a hangsúlyt, és képes – egy
hiteles tanítón keresztül – hozzásegíteni bennünket a tudat
természetének közvetlen megtapasztalásához. Ezeket a hatékony
módszereket a történelmi Buddha tanította legközelebbi tanítványainak.
Később indiai mahasziddhák – Padmaszambhava, Tilopa, Naropa, Maitripa –
és a híres tibeti jógik, Marpa és Milarépa őrizték és adták tovább
ezeket a tanításokat. A XII. században a szerzetes Gampopa továbbadta e
tanításokat az első Gyalva Karmapának, Tibet első tudatosan újraszülető
lámájának. A vonal vezetője jelenleg a 17. Karmapa, Táje Dordzse.

Ole Nydahl és felesége, Hannah voltak a 16. Karmapa, Rangdzsung
Rigpe Dordzse első nyugati tanítványai. Karmapa 1972-ben bízta meg őket
azzal, hogy világi meditációs központokat hozzanak létre Nyugaton.
Jelenleg több mint ötszáz centrum működik világszerte, Magyarországon
28 található. A központok hierarchia nélkül, bárki számára nyitottan
dolgoznak, nyilvános tanításokkal és meditációkkal.