Róma, A.D. 178.
- Engedd meg uram, hogy megosszam veled amit a népek beszélnek, mert úgy vélem szükséges lesz bölcsességed ahhoz, hogy a mi fenséges Rómánk ne induljon el a káosz felé.
- Miért véled úgy, hogy ilyen veszély fenyegetné szeretett birodalmunkat?
- Ó dicső Marcus. Tudod itt vannak ezek a népek, akik halat rajzolnak a porba, egyre többen vannak és vallásuk elismerését szorgalmazzák.
- Csak van Rómának elég fája, hogy elegendő keresztet ácsoljunk számukra és csak van annyi katona láb és saru, hogy összetapodjuk azokat a rajzokat?!
- Uram! Kétségtelen, hogy több katonánk van, mint valaha. Még szeretett Antoninus Pius légiói sem voltak ilyen számosak. De itt nem külső ellenséggel állunk szemben. Ezek képesek imádni istenüket akár éjjel és másoktól elvonulva is.
- Ha már itt tartunk. Miért ne kerülhetne az ő istenük is Róma istenei közé? Megengedhetnénk nekik, hogy imádják azt a Krisztust vagy kit, végül is elférne Jupiter templomában az ő szobra is.
- Nagyobb a baj. Uram! Ezek nem fogadják el Róma isteneit, akik pedig az egyedüli ősi istenek már 762 éve.
- Na látod ez már tényleg baj. Mert mit bánnánk mi, akárkinek áldoznak is, ha az elismeri 52 történelmi istenünk fennhatóságát.
- Más is van még! Ezek azt hirdetik, hogy az ember újjászületik!
- Miért baj az nekünk?
- Aki nem fél a haláltól, az nem fél adószedőinktől sem! Hogyan fizet majd adót?
- Mi még a baj velük?
- Azt terjesztik, hogy a jóságot kell gyakorolni.
- De hiszen ez badarság, különben miként vezethetnénk seregeinket barbár otthonok ellen? Még egy katonánk sem lenne, ha ezt elfogadnánk!
- Lehet, de mégis ezt terjesztik, s ha ezt elegen elhiszik, akkor vége Róma történelmi szokásainak! Akkor isten veled éjszakai fürdőzések, ivászatok, orgiák! Még a végén ezek mind becstelen dolgokká válnak!
- Ezt nem hagyhatjuk.
- Uram, Marcus! Pont erre szerettem volna felhívni császári figyelmedet.
- De hát ma is állnak a keresztek! Tesszük a dolgunkat.
- Ez igaz. De ezek a porba rajzolók érintkezésben vannak más polgárainkkal, s egyre többet ragadnak el hívüknek még hírességeink közül is. Még a leggazdagabb Rómaiak közül is állnak át hozzájuk. Egyre gyanúsabban nézik a népek, hogy keresztre feszítjük a keresztényeket. Valamit mondani kellene neki, hogy miért tesszük.
- Mit javasolsz?
- Uram! Törvényt kell hozni! A helyzet kulcsa az, hogy ami történelmi, az római, ami pedig új, az idegen és kivetni való. Tegyük közzé uram, hogy a kereszténység a maga 178 évével nem tekinthető történelminek Róma isteneinek 762 éves tradícióival szemben.
- Veszélyes játékot űzöl!
- Miért uram!
- Gondold csak végig. Ha azt mondjuk, hogy Róma istenei azért az egyedül támogatandó istenek, mert majdnem ezer éve imádjuk őket, akkor előjönnek a Görögök azzal, hogy Zeusz és csapata még régebbi, vagy átjönnek Zoroaszter hívei Afrikából, hogy joguk van Jupiter templomában áldozniuk, mert olyan régi óta hisznek egy istenükben!
- Erre is gondoltam! Marcus! … Azokat a vallásokat eddig is békén hagytuk, van nekik elég saját bajuk és nem vitatták fennhatóságunkat. Legyenek azok is elfogadott vallások, mint eddig. Úgy fogjuk nevezni őket, hogy történelmi egyházak. Egyszerű képlet. Ha valami történelmi, az jó, ha nem, akkor annak hívei hitetlenek és keresztre velük. Egyszerűen kinyilvánítjuk, hogy 50 és 300 év közötti időtartam nem elég ahhoz, hogy egy egyház történelmi legyen.
- Bölcs vagy. Kinevezlek a Római Tudományos Akadémia élére!
- Megtisztelsz! Uram! Így halandó nem vitatkozhat majd velem.
- Várj csak! Van azonban még egy probléma. Mi lesz bő 130 év múlva, amikor a keresztények már 300 éve léteznek majd?
- Uram! Az már nem te problémád lesz, hanem utódodé. Meg még az is lehetséges, hogy lecsillapodnak hitük alapjai és elhajítják az olyan ostoba dolgokat, mit újjászületés és szeretet, s ebben az esetben istenük akár Róma egyetlen istenévé is válhat. Azonkívül jöhetnek majd új vallások amiket, … mit tudom én … - ááá látomásom van! - mondjuk a Hit Gyülekezete, a Krisna tudatúak, vagy a Szcientológia Egyház képvisel majd, s akkor a magukat a porba rajzolók akkori képviselőiknek tekintők - de valójában nem közéjük tartozók - kinyilváníthatják, hogy emez újak nem történelmiek, s így nem jár nekik szó a Fórum Romanumon. Bár lehet, hogy akkorra a Fórum Romanumot médiának nevezik majd Pannóniában.
A lényeg, hogy mi most lerakjuk e rendszer alapjait, s hidd el, elrendeztük ezt jó időre, csak ácsolni való fa legyen elég.






