Beszélgetés Koltay Gergellyel, a KORMORÁN együttes vezetőjével
Van-e
korunk zenei palettáján hungaricum? Ha igen, a 2009-ben 33 esztendős
Kormorán együttes annak tekinthető.
A 30 éves jubileumuk alkalmából a
Magyar Tudományos Akadémia dísztermében átvehették a „Magyar Örökség”
díjat, amely kinyilvánítja, hogy a zenekar dalai a nemzeti kulturális
örökség részét képezik. Más megfogalmazás szerint a Kormorán megkapta
az úgynevezett „Magyar Szellemi Lovagrendet”. 25 éves jubileumi
koncertjük alkalmával megkapták „A Magyar Szabadság” díjat, két
esztendőre rá pedig Koltay Gergely munkásságáért átvehette a Mádl
Ferenc köztársasági elnök által adományozott „Magyar Köztársasági
Aranykeresztet”.
Az
együttes tagjai az énekes Géczi Erika, egykori kajak világbajnok, Mr.
Basary, akit ma már mindenki csak „Rocktorok” néven szólít. A karcos
hangú esztergomi Tóth Renáta, Gáspár Álmos hegedűs az erdélyi
Kézdivásárhelyről. Zsoldos Tamás, akit a szakma az egyik legjobb
basszus-játékosnak tart, Nagy László, aki a dobokból csalogatja elő az
ősi ritmusokat. Az elektromos gitáron népzenét játszó Szabó Miklós,
valamint a két legrégebbi tag: Szűts István billentyűs, aki a
harmóniákat felügyeli, és Koltay Gergely, aki a dalszövegeket szerzi s
a különleges dallamokat töröksípon, fuvolán, furulyán interpretálja.
33 év ritka a mai zenei életben. Hogyan alakult ki a Kormorán mostani felállása?
Hosszú
történet. Előtte három évig a Sebő trió tagja voltam, ebből alakult ki
a Sebő együttes, majd amikor ez megszűnt, megalakítottam a Kormoránt.
1976. december 16-án Kodály Zoltán születésnapján léptünk fel először.
Két évig akusztikus zenét játszottunk, majd azután alakult ki ez a
sajátos forma. Nagy volt a fluktuáció, több mint hetven zenész
megfordult a zenekarban, míg létrejött ez a végleges forma, 11 éve.
Nekem a Kormorán egy hosszú, kanyargós út vége, ahová sok-sok helyről
vezettek kicsiny ösvények és széles sztrádák. De az utak összeérnek.
Találkoztunk kilencen egy zavaros világban, és megvalósult az eredeti
álmom. Létrehozni egy közösséget, amely csak egyet szeretne:
tizenötmillió magyarnak énekelni, dalolni, tartani a fáklyát, amíg
élünk! Az volt a célunk és mai napig is ez, hogy föl kell vinnünk a
népzenét a rock színpadra így a dob, a basszusgitár és elektromos gitár
mellé kapcsolódott a hegedű és a különböző népi hangszerek, citera,
tárogató, töröksíp stb. Az első időszaka a zenekarnak inkább Nyugat
Európához kapcsolható, hiszen húsz évig ott többet játszottunk, mint
itthon. A következő nagy változás 1988-ban történt, akkor készítettük
el az első rockoperánkat Páskándi Géza librettójára a Költő visszatér
címmel, ezt követte a Zúgjatok harangok, majd az Elektra mindörökké,
azután 2000-ben a Megfeszített és tavaly Csíksomlyón mutattuk be a
Bálványos vár legendája tánc-szvitünket. Emellett készítettünk másfajta
lemezeket is, mint például a verses Betlehemi királyok. Már gyémánt
lemezt is elértünk, ami a mai világban ritka. Szóval nagyon sok
mindennel foglalkozunk. A műhelyünk kiadta Deák Bill Gyula, Varga
Miklós és különböző popénekesnek, színészeknek az albumát.
Tudja- e Ön, hogy hány Cd-jük DVD-jük jelent meg?
Azt
hiszem 102, vagy még több is. Megjelent most egy válogatás album Őrizz
meg engem címmel, amin színész és előadóművész barátaink is
szerepelnek. Nem akarom őket felsorolni, mert akit kihagyok,
megsértődhet.
Varga
Miklóssal először a testvérem Koltay Gábor rendezésében előadott István
a király c. rockoperába találkoztunk, azóta állandó fellépője a
Kormoránnak, szoros barátság fűz minket össze.
A zenét és a verseket is Ön írja?
A
dalszövegeket én írom. Mostanság sok ambíció van a zenekari tagokban,
szép dallamokat szereznek, így megadom a lehetőséget mindenkinek erre.
Honnan ered a Kormorán kötődése Erdélyhez?
Ezt
a dolgot máshonnan kellene kezdeni! Trianonhoz visszanyúlik, amikor
szétdarabolták, elvették az ország kétharmadát. Én úgy vagyok ezzel a
dologgal, hogy nem Szlovákiába megyek át, hanem a Felvidékre, nem
Romániába, hanem Erdélybe és így tovább.. nem vagyok hajlandó
elfogadni, hogy ez így van. Azt elfogadom, hogy a világhatalom így
döntött és mi kevesek és kicsik vagyunk a változtatáshoz, de nagyon
szerencsétlenek a politikusaink, hogy igazából nem tudják és nem is
akarják ezt a dolgot megoldani. Ijesztgettek minket nem tudom hány
millió román ideköltözésével a népszavazásnál. Azt látom, hogy akik
ideköltöztek, azok is költöznek ma már vissza, mert itt Magyarországon
lassan rosszabb a helyzet, mint Erdélyországban. A kötődés onnan van –
hogy a kérdésre válaszoljak -, hogy mi a bátyámmal egy tipikus polgári
családban nőttünk fel, nem voltunk gazdagok, de megkaptuk azt az
indíttatást a szüleinktől, hogy tudjuk azt milyen magyarnak lenni, meg
azt, hogy hova tartozunk, és ez nagyon fontos dolog. Ma már ez nem így
működik ennek felelőse a rossz oktatási rendszer. Abba a világba
kerültünk bele, amit én olvastam Huxly: Szép új világ c. könyvében. Nem
hittem el, hogy ez meg fog velünk történni és sajnos nap, mint nap
érzékelem. A mobilomról be tudják azonosítani, hol vagyok, tudják, hogy
a bankkártyámon mennyi pénz van, az autómat tudják követni. Akkor van
egyedül az ember, ha alszik! Ez elgondolkoztat, hogy milyen jövőt
szánjak a három gyermekemnek. Régebben nem volt kapcsolatrendszer, ma
már minden a kapcsolaton múlik, az meg a tőkén a pénzen. Én nem tudom
kiküldeni a három gyerekemet Londonba vagy Washingtonba tanulni, mert
nincs annyi pénzem. Csak arra tudom megtanítani őket, amit mi a
szüleinktől kaptunk, a magyarságunkról. Nem szabad misztifikálni
Erdélyt, vagy a Felvidéket, hiszen itt is vannak csodálatos helyek, pl.
Putnok környékén is, itt is körülnéztünk már. Sajnos eladják alólunk a
termőföldet, a gázt, az áramot, kiárusítják a vizet. Az iskolában, a
televízióban pedig agymosás folyik.
A
Magyar Szabadság Napján, Gödöllőn, Önök biztosítják a zenét. Az utóbbi
időben nem csak a bátyja, hanem Ön is rendezte az ünnepséget. Nehéz
volt?
Egy
párszor én is csináltam 1999-ben, 2000-ben, 2001-ben, onnantól kezdve
már megint a Gábor rendezte. Az idén szintén ott leszünk, tavaly nem mi
voltunk, ez mindig attól függ, hogy Gémesy György polgármester úr
akarja, vagy nem akarja. A rendezés valahogy jött magától, nem ütközött
nagy nehézségbe, természetesen jobban izgultam, mintha csak a zenei
anyagot biztosítottam volna.
Hány filmhez szereztek zenét?
Nagyon
sokhoz! A jelentősebbek a Juliánusz barát, a Honfoglalás, Sacra corona,
Trianon, a Wass Albert film. Régebben volt számos televíziós film,
amihez mi csináltuk a zenéket, ilyen volt az Elektra mindörökké és még
sorolhatnám.
A
nagy év végi záró koncertjük egy kicsit nekünk, vidékieknek rossz
időpontban szokott lenni, közvetlenül karácsony előtt. Nem lehetne egy
korábbi időpontot választani?
Nyitott
kapukat dönget! Nem leszünk a körcsarnokban, hiszen azt lebontják, így
valamikor december közepén valósítjuk meg egy másik helyen.
A Farkasok éneke c. CD-n az Ön fia Kurszán is szerepel. Hány zenész van a családban?
Mint
mondtam három gyerekem van, a legnagyobb a Kurszán ő zongorát tanul,
van egy tizenöt éves fiam a Sólyom, ő is muzsikál, és van egy
kislányom, aki tizenkét éves, ő képzőművészeti iskolába jár, örökölte
az én hajlamomat a képzőművészet felé. Kurszán nagyon szép romantikus
dallamokat szerez, amikor a lemezen szereplőt megmutatta, megtetszett,
írtam hozzá szöveget. Nagyon boldog, büszke vagyok rá, hogy
szerzőtársak lettünk.
Hogyan tudná összefoglalni, mi a Kormorán hitvallása?
Nagyon
nehéz kérdés! Én azt szeretem, ha mások beszélnek rólunk nem én. A
Kormorán titka az én olvasatomba az őszinte, amit elmondunk a világról.
Annyi fajta hazugság és disznóság történik az emberek körül és annyira
ácsingózik mindenki egy tiszta gondolatra, szóra, hogy ezt
kötelességünk valamilyen módon kimondani. Egy biztos, ennek a nemzetnek
fent kell maradni, nem lehet, hogy elvesszen a jövőben. Hiszen már rég
elveszhetett volna. Ameddig mi magyarul beszélünk egymással, mindenki
magyarul ébred föl, és amíg kapok a kezembe mikrofont, mindig el fogom
mondani a magam gondolatait. Ettől izgalmas a rockzene, hogy mindig
kimondja az igazságot, illetve ennek a lehetősége minden zenész számára
biztosított.
Gömöri Hírmondó
