Hol éri meg továbbszocializálódni, tanulni EU-s állampolgárként? – Tandíjak, munka és munkaérték, mobilitás

A CV&More egy, a még 2012 szeptemberében végzett belső adatbázis elemzés alapján végzett kutatásából kiderült, hogy minden 7. diplomás fiatal külföldön képzeli el a jövőjét. Vajon reális eséllyel indulhatnak útnak az adott cél ország kultúrájának és társadalmi berendezkedésének, szokásainak ismerete nélkül? Egykor ez még „megállj”-t parancsoló kérdés volt. De mi a helyzet most?

Az országon belüli munkavállalói mobilitás lassan, de fejlődésnek indult az elmúlt időszakban, különösen az y generáció megjelenésével. Ha a munkahely megköveteli, utazunk, akár költözünk is. Eddig ezt döntően csak az országhatárokon belül tettük. Most viszont kinyílni látszik a világ, ugyanis korábbra helyeződik egy – az életmódot és karriert később döntően meghatározó és felelősségteljes(ebb) választás: hol tanuljunk tovább a felsőoktatásban?

”Ahogy a munkaerőpiac globálissá vált, úgy a „tanulmányi piac” is nemzetközivé szélesedett. Az utóbbi két évtized modellje az volt, hogy a felsőoktatási „anyahajó” egyik nemzeti felsőoktatási intézmény volt, és a különböző szakmai és nyelvi ösztöndíjakat, gyakorlatokat külföldön töltötték a diákok. Jelenleg már az alapképzésre is sokan választanak, vagy kényszerülnek választani külföldi intézményt”. – mondja Marton Krisztina.
A tandíj – mint mobilitást fokozó tényező

A tandíj megjelenésével már nem húzható tovább a „felelőtlen gyermekélet”. A következő összehasonlító táblázatban néhány - a magyarok számára kedvelt - ország tandíjait és átlagos bruttó bérkereseti adatait hasonlítjuk össze:

Ország
Tandíj/ szemeszter (Euro) Éves bruttó kereseti szorzó Magyarországhoz viszonyítva
Ausztria Nincs 3,5
Németország 500 4,2
Franciaország 245 3,5
Hollandia 1000 4,6
Magyarország 1000 1
Forrás: http://www.studyineurope.eu/tuition-fees , http://epp.eurostat.ec.europa.eu/

Annyit érsz, amennyire a nyelvet beszéled

Aki már középiskolában képes arra, hogy egy idegen nyelvet megfelelő, valós kommunikációs szinten elsajátítson, az innentől Európa legtöbb országába reálisan jelentkezhet a számára tetsző szakot oktató felsőoktatás intézménybe. A tandíjmentesség – ami eddig gátat szabhatott a kivándorlásnak – átalakulóban van Magyarországon, sőt a keretszámok kialakításával a külföldi továbbtanulás lehet az egyedüli alternatíva. Ezzel párhuzamosan a jövedelmek aránya továbbra is többszörösével elmarad a nyugati országoktól. Nem kell nagy utánagondolás, hogy ez hova vezet…

Munkavégzés egyetemistaként

Bár a tandíjak sok esetben olcsóbbak külföldön, mint Magyarországon, de a mindennapi élet – főleg ami ebből a szolgáltató szektorhoz tartozik – drágább. Ez a dolog rendszerint áthidalható! A részmunkaidős, beugrós, alkalmi állások sokkal elterjedtebbek nyugaton, mint Magyarországon, ráadásul normális megélhetésre is szert lehet tenni velük az egyetemi évek alatt.

Marton Krisztina véleménye szerint, ”nálunk inkább az terjedt el, hogy a főiskola, egyetem utolsó egy-két évében próbáltak meg a diákok a leendő szakmájukban elhelyezkedni főállásban és mellette tanultak, vagy a gyakornoki helyeket vették igénybe. Az un. atipikus foglalkoztatási (távmunka, részmunka, otthoni munka, projektmunka, stb) formák nem gyakoriak a hazai munkaerőpiacon, így a rászoruló egyetemisták sokszor két ember helyett teljesítenek: próbálnak egyensúlyozni a teljesértékű munka és a teljesértékű tanulás között”.
Szocializálódás – menni fog?

Az egyetemi kapcsolati háló a mai napig meg-megjelenik a mindennapi munkavégzés folyamatában. Ha ezek a kapcsolatok egy külföldi egyetemen tanuló fiatalnál az adott országban alakulnak ki, az vajon segíti az adott ország kultúrájának megismerését és a szocializálódást?
Nagyban! Így amire a munkaerőpiacra lép a frissdiplomás munkavállaló, rendkívül nagy előnyöket élvez majd a „csak úgy” betelepülő külföldi munkavállalókhoz képest, emellett nagyobb valószínűséggel kap a végzettségének megfelelő munkát, a magyarországi bérének 3-4 szereséért.

”Tapasztalataink szerint a legnagyobb visszahúzó erő a családi és magánkapcsolatok, de ha ezek már egy másik országban alakulnak ki, vagy erősödnek meg, akkor ez a visszahúzó erő jelentősen meggyengül... ” – tartja erről Marton Krisztina.

Figyelembe véve a fent leírtakat, reális az esélye annak, hogy a magukban lendületet és célokat meglátó fiatalok nagy hányada külföldet választja. Így elképzelhető, hogy a „minden 7. diplomás külföldre vágyó” fiatalból, nemsokára „minden 7. külföldre tanulni vágyó” fiatal lesz.

isite toplista    tanfolyam, képzés, tanfolyamkereső adsl díjak, adsl árak, sebességteszt, adsl kereső, szélessáv   játékok

Kiadja: Eduwork.hu Kft.

játékok | tanfolyam | SEO | flappy bird játék