2010. augusztus 31-én, 17 évvel azután, hogy Hamburg város belügyminisztere létrehozta a Szövetségi Köztársaság „szekta ellenes” munkacsoportját, véglegesen lakat került a csoport vezetőjének, Ursula Caberta irodájának ajtajára. Ez alatt az idő alatt a legnagyobb siker, amit Ursula Caberta elért, hogy több vallási kisebbséghez tartozó munkavállaló – köztük jó néhány szcientológus – elvesztette munkahelyét vallási meggyőződése miatt. Mára a hamburgi vezetés végre elfogadta: a boszorkányüldözés és az inkvizíció a középkor jellemzője, és ma mindenki számára a legfontosabb, hogy az alapvető emberi jogok biztosítva legyenek.
A 17 év alatt Ursula Caberta irodája több mint egymilliárd forintot költött az adófizetők pénzéből olyan feladatokra, amelynek nem titkolt célja volt a vallási diszkrimináció fenntartása. Eközben Németország több tartományában is számos olyan bírósági döntés született, amely bizonyította a Szcientológia vallási jellegét. (Többek között a Szövetségi Alkotmánybíróságé 1997-ben, a mannheim-i közigazgatási bíróságé Baden-Würtenbergben 2004-ben, a münchen-i közigazgatási bíróságé Bajorországban 2005-ben, az ansbach-i közigazgatási bíróság határozata 2008-ban.)
2005-ben a Szövetségi Közigazgatási Bírósága betiltotta a „szekta-szűrő” alkalmazását az alkotmány 4. cikkelye értelmében, mivel az állam nem avatkozhat be a vallásszabadságába semmilyen módon. A szektaszűrő eljárást Caberta személyesen dolgozta ki, amelynek értelmében a munkahelyi felvételnél mindenkinek ki kellett töltenie a vallására vonatkozó kéréseket.
2007-ben végre a Hamburgi Belügyminisztérium elismerte: a Szcientológia Egyház elleni büntetőjogi üldözésének nem volt semmi alapja. Ez az után történt, hogy az Európai Emberi Jogi Bíróság elismerte a Szcientológia Egyházat vallásos szervezetnek. , A határozatot követően Portugália és Spanyolország is megtette ezt, utolsóként az Európai Unióban.
Ekkor Caberta kezdeményezésére a tartományi belügyi szervek közösen kérték fel a Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatalt: nézze át a Szcientológia Egyház betiltásának esélyeit. A tanulmány végkövetkeztetése az volt, hogy semmi alapja nincs annak az állításnak, hogy a Szcientológia Egyház egy „külföldről irányított szervezet”, amelyik fel kívánja számolni a Német Szövetségi Köztársaság demokratikus rendszerét.
Naivitás lenne azonban azt állítani, hogy csak a Szcientológiát érik támadások. Az utóbbi másfélszáz évben sokan igyekeztek aláásni a vallások szellemiségét. Ennek eredményeként az emberek elvesztették önbecsülésüket, emberi méltóságukat, és ennek következtében lelki nyugalmukat. Észre kell venni, hogy a vallásos emberek számának csökkenésével nagymértékben nőtt az erkölcstelen magatartás, a bűnözés, amelynek visszaszorítását eddig egyetlen kormány milliárdokból fenntartott nagy létszámú hadserege és rendőrsége sem volt képes elérni. A vallás ma sem képvisel mást, mint sok évvel ezelőtt: tisztességet, becsületet és toleranciát tanít.






